A teljes interjú

A Saturday Night Magazin teljes interjúja Ashley-vel magyarul.

Az új albumod Június 16-án debütál. Mit tudsz nekünk mesélni róla?

Az album neve Guilty Pleasure. Közreműködtem négy dal írásánál is. Összesen 25 dal készült, de az albumon csak 14 hallható. Csak azt tudtam, hogy egészen addig nem fogunk megállni, amíg nem érzem teljesen tökéletesnek. Szívem-lelkem beleadtam ebbe az albumba. Elég sok szakítós szám van rajta. Arról szól, ami engem foglalkoztat, ami Én vagyok, tehát tulajdonképpen az előadója életét imitálja.


Amikor szerelemről, és szívfájdalomról írtál dalokat, voltak olyan dolgok, amik közben megihlettek téged, és inspirációt adtak a dalaidhoz?

Az ihlet jött rendesen, az erő, lendület, és a túlélés végig ott érződik az albumon. Még ha vannak is rajta szakítós számok, azok roppant erőteljesre sikeredtek. Pop-rockkal elegyített szorongás, vagy legalábbis valami olyasmi. Fiatalabb koromban, amikor egy kapcsolatom szétesett, akkor egyszerűen felraktam egy Madonna, vagy egy Kelly Clarkson számot, és zúztam egy nagyot rá. Utána sokkal jobban éreztem magam. Tehát tényleg szerettem volna valamit tenni a rajongóimért. Voltam már olyan helyzetben, amikor megcsaltak. A lányok néha inkább kapcsolatban maradnak, mert jobbnak látják ezt a megoldást, de szerintem jobb tovább lépni, csak úgy jöhetsz rendbe. Ez nagy erőt igényel, és tulajdonképpen erről szól az album.

Miért „Guilty Pleasure” (Bűnös szenvedély) lett a cím?

Amikor végeztünk a „Guilty Pleasure” című dallal, nem raktuk fel az albumra. Csak arra tudtam gondolni, hogy milyen jó kis címet kapott. Szeretek viccet csinálni magamból, és nem veszem magam komolyan, tehát remélem, hogy nektek is a bűnös szenvedélyetek lesz.

Zeneileg kik inspiráltak?

Szeretem Pinket, Katy Perryt, Stinget, Pat Benatart. Zenei téren minden stílust szeretek, amelyek mind segítettek nekem. A rockos énem mindig is nagy The Used, és My Chemical Romance fanatikus volt, a Taking Back Sunday, és a Boys Like Girls nagyban hozzájárultak a második album zenei inspirációjához.

Nálad az éneklés nagyobb előnyt élvez a színészettel szemben, vagy ezek nálad két különálló szenvedélyt jelentenek?

Nagyon különbözik a két dolog egymástól, abszolút el vannak különítve nálam. Csak az „Űrlények a padláson” forgatásán voltam. Teljesen elfelejtettem, de a filmek sok időt vesznek el. Amikor élőben énekelsz, az egy egészen más adrenalin löketet ad, és ez arról szól, hogy te ki vagy, nem a karaktert kell játszanod, akihez az emberek a legtöbbször kötnek. Egyszóval: különböznek. De szeretem őket.

Akkor a High School Musicalt különösen élvezhetted, hiszen ott egyszerre művelhetted mind a kettőt.

Ó, igen! Mindig is arról álmodtam, hogy egy nap kiadok egy lemezt, de döntenem kellett, hogy a színészet, vagy az éneklés mellett maradok-e: Én az előbbit választottam. Azt gondoltam magamban „Ember, egy szép napon majd újra énekelsz, vagy kiadsz egy albumot.” És amikor a High School Musical berobbant az éltembe, képtelen voltam felfogni, hogy az álmom valóra vált! Meg amúgy is nagyon sok ajtót tárt ki előttünk ez a produkció, iszonyatosan szerencsések vagyunk! Csodálatos volt egyszerre egy karaktert megformálni, ugyanakkor klipet is forgatni.

Mi volt a legelképesztőbb élményed az őrült High School Musical rajongókkal? Gondoltál arra, hogy mivel jár az, hogy bekerültél ebbe az alkotásba?

Nem, nem gondoltam. Egyszerűen csak jól éreztük magunkat. Nagyon jól kijöttem az egész stábbal. Ezért nem is volt egy átlagos forgatási élmény, ami minden film munkálata alatt megtörténik. Mindannyian legjobb barátok voltunk, akik egymással lógtak, és hülyéskedet, meg persze sok minden keresztül mentek. És szerintem a gyerekek látták mi a valóság, minket szórakozás közben. Olyan nagy dologgá vált ez közöttünk, hogy azt el nem tudjuk képzelni. Csak tudjuk, hogy volt valami egészen különleges a csapatban, ami összekovácsolt minket.

Tudsz valamit a folytatásról?

Úgy hallottuk lesz High School Musical 4, de abban biztosan nem leszünk benne.

És az őrült High School Musical rajongók?

Róluk még nem meséltél. Jó sok van belőlük. Mostanában történt, hogy néhányan közülük az autójukban ülve vártak rám a házam előtt. Azért ez egy kicsit fura. De nagyon szenvedélyesek, ha a rajongásról van szó, és ez nagyon édes.

Az új filmedről, az „Űrlények a Padláson”-ról milyen információkkal tudsz szolgálni?

Egy hatalmas akció vígjáték, és nyílván ufókról szól. Bethanyt alakítom, aki a főszereplő srácok nővére, és mindemellett nagyon szerelmes a barátjába, akit Robert Hoffmann játszik. Az a fajta idősebb testvér, aki nehezen jut közös nevezőre a fiatalabb testvéreivel. Nagyon aranyos film. Igaz a karakter eljátszása nem igényelt túl nagy erőfeszítést, de vicces volt eljátszani, bár a CGI-vel dolgoztunk ,ami éppen elég kihívás volt. Jó kis csapat volt. Kevin Nealon, Andy Richter, Tim Meadows… Akkor ott volt még Doris Roberts, Carter Jenkins, aki az öcsémet játszotta, és persze Robert Hoffmann. Sokat tanultunk egymástól. Vicces volt.

Amikor felvettétek a jeleneteket, nehéz volt eljátszani, hogy megijedsz egy olyan űrlénytől, ami igazából nincs is ott?

Érdekes volt, az biztos. Nehéz volt kivitelezni az akció jeleneteket, főleg hogy gyakorlatilag a semmivel küzdöttem. Amúgy koreográfiára épült az egész, amit sikeresen elsajátítottam, de elképesztően fura volt. El kell, hogy mondjam, láttam a filmet, és nagyon, nagyon jóra sikeredett! Jó sok pénzt öltek bele az animálásba. A producer Barry Josephson, aki a Men in Blacket, vagy a Bűbájt is támogatta, szerintem, tudja, hogy mit csinál.

A közel jövőben milyen filmekben, TV műsorokban láthatunk majd? Van valami olyan izgalmas dolog, ami miatt egy ideig megint nélkülöznöd kell a családod társaságát?

Több romantikus komédiában, és drámában szeretnék játszani. Olyan szerepet szeretnék, ami színészileg nagy kihívást jelent. Meg szeretném mutatni egy másik oldalamat is, és azt, hogy mire vagyok képes. Eddig minden nyújtott egy kis kihívást, és szórakozást, de ennél sokkal többet tudok, és ezt be is akarom bizonyítani.

Van olyan színész, vagy rendező, akivel szívesen dolgoznál együtt?

Tim Burton. Oda vagyok érte. Steven Spilberg is egyszerűen szuper! Johnny Depp is. Valamint nagy rajongója vagyok Goldie Hawnnak, és Kate Hudsonnek. Meg ott van még Cameron Diaz, vagy Jake Gyllenhall. Bármelyikükkel szívesen dolgoznék együtt.

Úgy hallottam, hogy saját termelési céget hoztál létre (Blondie Girl Production), mi készítetett erre a döntésre, és milyen projectektől reméled azt, hogy jövedelmeznek?

Csak most kezdtem el egy reality műsort az E! tv közreműködésével. Csak építgettem a céget. Nagyon remélem, állóképes lesz film, és tv műsorok terén. Nem akarok szereplőként közreműködni, csupán támogatni. (Akinek nem világos, a producer státuszról van szó- a szerk.) Egy olyan céget szeretnék építeni, ahol az emberek valóra válthatják az álmaikat, és kaphatnak egy esélyt.

Mi késztetett arra, hogy bekerülj a producerek közé?

Az, hogy ez igazán más volt, mint az eddig megszokottak. Mindenki a divatiparba, vagy más hasonló körökbe szeretne betörni. Szeretem a divatot, és persze a ruhákat is, de nem szokásom követni a tömeget. A producer szakma az én ajtóm a kreatív energiáim kiéléshez. Olyasvalaki vagyok, aki meglehetősen különösen gondolkozik, amikor egy megbízáson dolgozik. Mindenegyes részletet végig gondolok. A project munkálatok alatt mindig előtör belőlem a kreativitás, és ez nagyon király. Tényleg különbözik az eddig tanultakról, és tapasztaltakról, de bírom! Amikor belemerülök az egész hálózatba, és a csúcs ötletekbe, az hihetetlen érzés!

Hogy látod magad a jövőben: van esély arra, hogy rendezőként is kipróbáld magad?

Semmit sem tudok a rendezésről. Nagyon idegen lenne. Talán, ha mindent kipróbáltam, amit szerettem volna… Igaz, sosem lehet kikövetkeztetni, hogy mit hoz még a jövő.

Mióta felkerültél a „20 kiemelkedő sztár 30 alatt” nevezetű listánkra, milyen személyes tapasztalatokat szereztél a munnkád során? Mik voltak a legnagyobb kihívások, és amik igazán jövedelmeztek neked?

A biznisz részben, úgy gondolom, hogy 90 százalékban a legnagyobb nehézség, a visszautasítás. A legjobb mód átvészelni, az elfelejtés, és a továbblépés. Szerelembe is eshetsz a munka során, úgy, hogy nem számítasz rá. Szintén elfelejteni, és távol tartani magad- ez a lényeg. Szerintem ezek a legnagyobb kihívások. De a jutalma az, hogy sikeresen végrehajtod a munkát. Ez pótolja a veszteségeket. Szeretem a munkámat, a forgatásokat, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ezt csinálhatom, amit szeretek,ennek nagyon örülök. Nem volt könnyű utam, de nem akartam letérni róla, ez alatt tanultam meg azt, hogy hálás lehetek mindenért.

Amikor nem dolgozol, hogyan telnek a szombat estéid?

Mint mindenki más, elmegyek a barátaimmal megnézni egy jó filmet, vagy beülünk kajálni valahova, esetleg bulizunk egy jót!